Qaraqalpaqstan Respublikasi' Ministrler Ken'esi

Qaraqalpaqstan Respublikasi'ni'n' Ma'mleketlik hu'kimet portali'



Betti PDF ta'rizde ju'klep ali'w Betti PDF ta'rizde ju'klep ali'w (113 Kb)    Versiyasi'    Betti doc ta'rizde ju'klep ali'w (113 KB)

«Tuti’ni’wshi’lardi’n’ huqi’qlari’n qorg’aw haqqi’nda» Qaraqalpaqstan Respublikasi’ni’n’ Ni’zami’

1-statya. Usi’ Ni’zamda qwollani’latug’i’n tiykarg’i’ tu’siniklyer.
Usi’ Ni’zamda two’myendyegi tu’siniklyer qwollani’ladi’:
tuti’ni’wshi’-payda ali’w myenyen baylani’sli’ bwolmag’an jyekye wo’zi paydalani’wg’a yamasa basqa maqsyetlyerdye twovar sati’p ali’wshi’, jumi’sqa, xi’zmyetkye buyi’rtpa byeriwshi yaki usi’nday niyyetlyerdye bwolg’an puxara (fizikali’q ta’ryep);
islyep shi’g’ari’wshi’-tuti’ni’wshi’g’a sati’w ushi’n twovar islyep shi’g’ari’wshi’ ka’rxana, shwo’lkyem, ma’kyemye yamasa jyekye ta’rtiptyegi isbilyermyen;
wori’nlawshi’-turmi’s xi’zmyeti, turaq jay-kwommunalli’q, quri’li’s-ryemwontlaw, transpwort ha’m basqa da xi’zmyet kwo’rsyetiw salalari’nda sha’rtnama tiykari’nda tuti’ni’wshi’lar ushi’n jumi’slardi’ wori’nlaytug’i’n yamasa xi’zmyetlyer kwo’rsyetyetug’i’n ka’rxana, shwo’lkyem, ma’kyemye yamasa jyekye ta’rtiptyegi isbilyermyen;
sati’wshi’-ali’w-sati’w sha’rtnamasi’ bwoyi’nsha twovardi’ tuti’ni’wshi’g’a jyetkyeriwshi ka’rxana, shwo’lkyem, ma’kyemye yamasa jyekye ta’rtiptyegi isbilyermyen;
sha’rtnama-twovardi’ sati’p ali’w, sati’wdi’ a’myelgye asi’ri’wda, jumi’slardi’ wori’nlawda ha’m xi’zmyetlyer kwo’rsyetiwdye sapasi’, mug’dari’, mu’ddyetlyeri, bahasi’ ha’m basqada sha’rtlyeri bwoyi’nsha tuti’ni’wshi’ myenyen sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’, wori’nlawshi’) arasi’nda awi’zyeki yamasa jazba tu’rdyegi kyelisim;
twovar-islyep shi’g’ari’wshi’ ta’ryepinyen wo’ndirilgyen tuti’ni’wshi’g’a sha’rtnama tiykari’nda sati’w ushi’n arnalg’an wo’nim, swoni’n’ ishindye impwortli’q wo’nimlyer;
nwormativlik hu’jjyetlyer-standartlar, wolarg’a tyen’lyestirilgyen basqa da hu’jjyetlyer (quri’li’s nwormalari’ ha’m qa’dyelyeri, da’ri da’rmaqlarg’a ma’mlyekyetlik farmakwopyeya ha’m waqi’tsha farmwokwopyeyali’q qag’i’ydalar ha’m basqalar), tyexnikali’q sha’rtlyer, tyexnikali’q ani’qlamalar, ryecyeptura ha’m twovar (jumi’s, xi’zmyet) sapasi’na ha’m qa’wipsizligi minnyetinye baylani’sli’ bwolg’an talaplardi’ wo’z ishinye alatug’i’n basqa da hu’jjyetlyer;
twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) qa’wipsizligi-twovardi’ tuti’ni’w, paydalani’w, saqlaw, tasi’w yamasa yesaptan shi’g’ari’w (utilizaciya) da’wirindye swonday-aq, jumi’sti’n’, xi’zmyettin’ na’tiyjyelyerinyen paydalani’wdi’n’ ku’ndyelikli tuti’ni’w sharayatlari’nda, tuti’ni’wshi’ni’n’ wo’mirinye, dyen sawli’g’i’na yamasa mu’lkinye ha’m qworshap turg’an wortali’qqa za’lyel kyeltiriw itimalli’g’i’ myenyen baylani’sli’ qa’wip-qa’tyerdin’ jwoqli’g’i’;
muwapi’qli’q syertifikati’ – syertifikatlang’an wo’nimnin’ byelgilyengyen talaplarg’a muwapi’qli’g’i’n tasti’yi’qlawshi’ hu’jjyet;
twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) kyemshiligi-twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) nwormativlik hu’jjyetlyergye sa’ykyes yetip byelgilyengyen sha’rtli talaplarg’a, sha’rtnama talaplari’na, twovardi’n’ sapasi’na qwoyi’latug’i’n talaplarg’a muwapi’q yemyesligi;
twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) aytarli’qtay kyemshiligi-twovardi’ (jumi’sti’, xi’zmyetti) byelgilyengyen maqsyetkye paydalani’wg’a bwolmawi’na ali’p kyelyetug’i’n yamasa woni’ saplasti’ri’wg’a kwo’p miynyet ha’m waqi’t sarplani’wi’n talap yetyetug’i’n kyemshilik;
kyepillik mu’ddyeti-twovardan (xi’zmyettyen) paydalani’wdi’n’ (aylar yesabi’ndag’i’) nwormativlik mu’ddyeti yamasa twovardi’n’, (xi’zmyettin’) byelgili wazi’ypani’ (nyeshye saatta, qansha jumi’s da’wirindye, qansha kilwomyetr uzaqli’qti’ basi’p wo’tiw ha’m t.b.) wori’nlawdi’ waqi’t ta’rizindye byelgilyengyen mu’ddyeti bwoli’p, bul mu’ddyet ishindye islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’) twovardan (xi’zmyettyen) paydalani’w qa’dyelyerinye juwap byeryetug’i’n bwolsa, wolardi’n’ sapasi’na baylani’sli’ nwormativ hu’jjyetlyerdye na’zyerdye tuti’lg’an talaplardi’n’ wori’nlani’wi’n wo’z minnyetinye aladi’ ha’m ta’miyinlyeydi;
xi’zmyet mu’ddyeti-twovardan paydalani’wdi’n’ byelgilyengyen mu’ddyeti bwoli’p, usi’ mu’ddyet pitkyennyen twovardi’n’ tyexnikali’q jag’dayi’ qanday bwoli’wi’na qaramastan woni’n’ paydalani’w da’wiri twoqtati’li’wi’ tiyis bwolg’an mu’ddyet;
jaramli’li’q (saqlaw) mu’ddyeti-twovardan paydalani’wdi’n’ byelgilyengyen da’wiri bwoli’p ha’m wol tamam bwolg’annan kyeyin twovar adam wo’mirinye, dyen sawli’g’i’na qa’wip tuwdi’ri’wi’ mu’mkin bwolg’an da’wir;
kassa chyeki-twovardi’n’ sati’p ali’ng’anli’g’i’n yaki jumi’sqa (xi’zmyetkye) haqi’ two’lyengyenligin tasti’yi’qlawshi’, twovar (jumi’s)ti’n’ bahasi’, haqi’ two’lyengyen waqti’ ha’m kassa apparati’ni’n’ ta’rtip sani’ kwo’rsyetilgyen hu’jjyet;
twovar chyeki-twovardi’n’ sati’p ali’ng’anli’g’i’n yamasa jumi’sqa (xi’zmyetkye) haqi’ two’lyengyenligin tasti’yi’qlawshi’, twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) bahasi’, haqi’ two’lyengyen waqti’ ha’m sati’wshi’ni’n’ ismi, ma’nzil jayi’ haqqi’nda mag’li’wmat kwo’rsyetilgyen hu’jjyet.
twovarlardi’ (jumi’sti’, xi’zmyetti) tuti’ni’wshi’dan qaytari’p ali’w – yegyer twovar (jumi’s, xi’zmyet) tuti’ni’wshi’ni’n’ mu’lkinye aylang’an yamasa wog’an usi’ni’lg’an bwolsa, islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’, sati’wshi’) ta’ryepinyen a’myelgye asi’ri’latug’i’n, twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin) qa’wipsizligi talaplari’na sa’ykyes bwolmag’an twovardi’ (jumi’sti’, xi’zmyetti) qaytari’p ali’wg’a qarati’lg’an ha’r qanday shara;
twovardi’ (jumi’sti’, xi’zmyetti) aylani’stan shi’g’ari’w – islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’, sati’wshi’) ta’ryepinyen a’myelgye asi’ri’latug’i’n, twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) qa’wipsizligi talaplari’na sa’ykyes bwolmag’an twovarg’a (jumi’sqa, xi’zmyetkye) wofyertani’ twoqtati’w ha’m bug’an jwol qwoymawg’a qarati’lg’an ha’r qanday shara.

2-statya. Tuti’ni’wshi’lardi’n’ huqi’qlari’n qworg’aw haqqi’ndag’i’ ni’zam hu’jjyetlyeri.
Tuti’ni’wshi’lardi’n’ huqi’qlari’n qworg’aw haqqi’ndag’i’ ni’zam hu’jjyetlyeri usi’ Ni’zam ha’m basqa da ni’zam hu’jjyetlyerinyen ibarat.
Ni’zam aktlyeri, tuti’ni’wshi’lardi’n’ usi’ Ni’zamda byelgilyengyen huqi’qlari’n shyeklyewi, wolardi’ qworg’aw kyepilliklyerin kyemyeytiwi mu’mkin yemyes.

3-statya. Xali’qarali’q sha’rtnamalar ha’m kyelisimlyer.
Yegyer Wo’zbyekstan Ryespublikasi’ ha’m Qaraqalpaqstan Ryespublikasi’ qatnasi’wi’nda bwolg’an xali’qarali’q sha’rtnamalarda yamasa kyelisimlyerdye tuti’ni’wshi’lardi’n’ huqi’qlari’n qworg’aw haqqi’nda Wo’zbyekstan Ryespublikasi’ ni’zam hu’jjyetlyerindye na’zyerdye tuti’lmag’an bwolsa, wonda xali’qarali’q sha’rtnamalar ha’m kyelisimlyerdyegi qa’dyelyer qwollani’ladi’.

4-statya. Tuti’ni’wshi’lardi’n’ tiykarg’i’ huqi’qlari’.
Tuti’ni’wshi’lar two’myendyegi huqi’qlarg’a iyye:
Twovar (jumi’s, xi’zmyet) haqqi’nda, swonday-aq islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’, sati’wshi’) haqqi’nda tuwri’ ha’m twoli’q mag’li’wmat ali’w;
twovardi’ (jumi’s, xi’zmyetti) yerkin tallaw ha’m woni’n’ tiyisli da’ryejyedye sapali’ bwoli’wi’ talabi’n qwoyi’w;
twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) qa’wipsiz bwoli’wi’ talabi’n qwoyi’w;
adam wo’miri, dyen sawli’g’i’ ha’m mu’lki ushi’n qa’wipli kyemshiligi bwolg’an twovar (jumi’s, xi’zmyet), swonday-aq islyep shi’g’ari’wshi’ni’n’ (wori’nlawshi’ni’n’, sati’wshi’ni’n’) ni’zamsi’z ha’ryekyeti (ha’ryekyetsizligi) syebyebinyen kyeltirilgyen zi’yanni’n’, ruwxi’y shi’g’i’nni’n’ twoli’q kwo’lyemi wo’tyeliwin talap yetiw;
buzi’lg’an huqi’qlari’ni’n’ yamasa ni’zam myenyen qworg’alatug’i’n ma’plyerinin’ qworg’ali’wi’n sworap sudqa yamasa basqa da ma’mlyekyetlik wa’killikli uyi’mlarg’a mu’ra’jat yetiw;
tuti’ni’wshi’lardi’n’ ja’ma’a’tlik birlyespyelyerin du’ziw.
Tuti’ni’wshi’lardi’n’ swocialli’q qworg’awg’a mu’ta’j katyegworiyalari’na kirgizilgyen ayi’ri’m twoparlari’ ushi’n ni’zam hu’jjyetlyeri myenyen sawda, turmi’s xi’zmyeti ha’m xi’zmyet kwo’rsyetiwdin’ basqa da tu’rlyeri bwoyi’nsha jyen’illiklyer ha’m arti’qmashi’li’qlar byeriliwi mu’mkin.

5-statya. Islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’, sati’wshi’)lardi’n’ sawda ha’m xi’zmyet kwo’rsyetiw qa’dyelyeri haqqi’nda mag’li’wmat.
Islyep shli’g’ari’wshi’ wo’z ka’rxanasi’ni’n’ atamasi’ ha’m jaylasqan worni’ (yuridikali’q), ma’kan jayi’ haqqi’nda tuti’ni’wshi’ni’ xabardar yetiwi sha’rt. Bunday mag’li’wmat wo’ndiris ka’rxanasi’ markasi’, twovarli’q byelgisindye yaki basqa da usi’lda kwo’rsyetiliwi lazi’m.
Sati’wshi’ (wori’nlawshi’) wo’z ka’rxanasi’ni’n’ firmali’q atamasi’, woni’n’ jaylasqan (yuridikali’q) worni’n ha’m jumi’s ta’rtibin qari’ydarlarg’a ma’limlyewi sha’rt. Bunday mag’li’wmat shwo’lkyem kyen’yesinye qi’sti’ri’li’p qwoyi’latug’i’n mag’li’wmatta kwo’rsyetilip qwoyi’li’wi’ lazi’m.
Usi’ statyani’n’ yekinshi bwo’limindye na’zyerdye tuti’lg’an mag’li’wmat sawda ha’m xi’zmyet kwo’rsyetiw waqi’tsha imaratlar, yarmarkalar, aralas du’kanlar arqali’ a’myelgye asi’ri’lg’an yaki sawda ha’m xi’zmyet kwo’rsyetiw, sati’wshi’ (wori’nlawshi’)ni’n’ turaqli’ jaylasqan ma’nzilinyen ti’sqari’ a’myelgye asi’ri’lg’an basqa jag’daylarda da tuti’ni’wshi’lardi’n’ di’qqati’na jyetkyeriliwi kyeryek.
Sati’wshi’ (wori’nlawshi’) tuti’ni’wshi’larg’a twovar sawdasi’, turmi’sli’q ha’m basqa da xi’zmyet kwo’rsyetiwdin’ qa’dyelyeri haqqi’nda twoli’q mag’li’wmat byeriwi sha’rt.

6-statya. Twovar (jumi’s, xi’zmyet)lyer haqqi’nda mag’li’wmat.
Islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’, sati’wshi’) tuti’ni’wshi’larg’a wo’zi jwo’nyeltip ati’rg’an twovar (wori’nlawi’ kyeryek bwolg’an jumi’slar, xi’zmyetlyer) haqqi’nda wo’z waqti’nda za’ru’r bwolg’an, tuwri’ ha’m tu’sinikli mag’li’wmat byeriwi sha’rt.
Twovar (jumi’s, xi’zmyet) haqqi’ndag’i’ mag’li’wmatta two’myendyegilyer kwo’rsyetiliwi sha’rt:
twovar (jumi’s, xi’zmyet) ma’jbu’riy talaplarg’a muwapi’q bwoli’wi’ sha’rt bwolg’an nwormativlik hu’jjyettin’ atamasi’;
twovardi’n’ (jumi’s, xi’zmyetlyerdin’) tiykarg’i’ tuti’ni’wshi’li’q, swoni’n’ ishindye wo’zinye ta’n wo’zgyeshyeliklyerinin’ dizimi;
bahasi’ (tarifi) ha’m sati’p ali’w sha’rtlyeri;
twovarlardi’n’ islyep shi’g’ari’lg’an waqti’;
islyep shi’g’ari’wshi’ni’n’ (wori’nlawshi’ni’n’) kyepillik minnyetlyemyelyeri;
twovardan wo’nimli ha’m qa’wipsiz paydalani’w qa’dyelyeri myenyen sha’rtlyeri;
twovardi’n’ xi’zmyet yetiw (jaramli’li’q) mu’ddyeti ha’m usi’ mu’ddyet wo’tyelgyennyen kyeyin tuti’ni’wshi’ qanday ilajlar kwo’riw za’ru’rligi, swonday-aq bunday ilajlardi’ wori’nlamag’an jag’dayda kyelip shi’g’i’wi’ mu’mkin bwolg’an aqi’byetlyer haqqi’nda mag’li’wmatlar;
islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’, sati’wshi’)lardi’n’ atamasi’ ha’m myenshik tu’ri, dizimgye ali’w ha’m licyenziya gu’wali’g’i’ni’n’ ta’rtip sani’;
islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’, sati’wshi’)lardi’n’ ha’m tuti’ni’wshi’lardi’n’, twovarlardi’ (jumi’s, xi’zmyetlyerdi) qabi’l yetiwgye wa’killik byergyen, swonday-aq ryemwont islyerin wori’nlaytug’i’n ha’m tyexnikali’q xi’zmyet kwo’rsyetyetug’i’n ka’rxanalardi’n’ ma’kan jaylari’;
twovarlardi’ saqlaw, qa’wipsiz yesaptan shi’g’ari’w (utilizaciya) usi’llari’ ha’m qa’dyelyeri;
tyeatr-kwoncyert myeryekyelyerin wo’tkyeriwdye fwonwogramma paydalani’w haqqi’ndag’i’ xabarlar;
syertifikaciyalani’wi’ sha’rt bwolg’an twovar haqqi’nda tuti’ni’wshi’g’a woni’n’ syertifikaciyalang’ani’ haqqi’nda mag’li’wmat usi’ni’li’wi’ lazi’m.
Twovar (jumi’s, xi’zmyet) haqqi’nda za’ru’r mag’li’wmatti’n’ jwoqli’g’i’ bunday twovardi’ (jumi’sti’, xi’zmyetti) sati’wdi’ tiyisli ma’mlyekyetlik basqari’w uyi’mi’ni’n’ kwo’rsyetpyesi bwoyi’nsha mag’li’wmat byerilgyengye dyeyin twoqtati’p turi’wg’a syebyep bwoladi’.

7-statya. Twovar (jumi’s, xi’zmyet) haqqi’nda natuwri’ mag’li’wmat byerilgyen jag’daylardag’i’ tuti’ni’wshi’ni’n’ huqi’qlari’.
Yegyer twovar (jumi’s, xi’zmyet) haqqi’nda natuwri’ yamasa jyetkiliksiz da’ryejyedye mag’li’wmat byerilgyenligi:
za’ru’r tuti’ni’wshi’li’q si’patlarg’a iyye bwolmag’an twovar sati’p ali’ni’wi’na (jumi’sti’n’ wori’nlani’wi’na, xi’zmyettyen paydalani’wg’a) syebyep bwolsa, tuti’ni’wshi’ sha’rtnamani’ biykar yetiwgye ha’m wo’zinye kyeltirilgyen za’lyeldin’ wo’tyeliwin talap yetiwgye haqi’li’;
sati’p ali’ng’an twovardan (jumi’stan, xi’zmyettyen) gwo’zlyengyen maqsyettye paydalana almawg’a syebyep bwolsa, tuti’ni’wshi’ tiyisli mag’li’wmatti’n’ itimali’ bwolg’ani’nsha qi’sqa mu’ddyettye byeriliwin talap yetiwgye haqi’li’ bwoladi’.
Yegyer mag’li’wmat ayti’lg’an mu’ddyettye byerilmyesye, tuti’ni’wshi’ sha’rtnamani’ biykar yetip, za’lyeldin’, wo’tyeliwin talap yetiwgye haqi’li’ bwoladi’;
Tuti’ni’wshi’ni’n’ wo’mirinye, dyen sawli’g’i’na yamasa mu’lkinye zi’yan kyeltiriwinye syebyep bwolsa, wol islyep shi’g’ari’wshi’g’a (tayarlawshi’g’a, sati’wshi’g’a) ni’zamlar myenyen na’zyerdye tuti’lg’an talaplardi’ qwoyi’wg’a haqi’li’ bwoladi’.
Tuti’ni’wshi’ni’n’ twovar (jumi’s, xi’zmyet) haqqi’nda natuwri’ yamasa jyetkilikli da’ryejyedye twoli’q yemyes mag’li’wmatqa baylani’sli’ kyeltirilgyen za’lyeldi wo’tyew haqqi’ndag’i’ talaplari’ sati’p ali’ng’an twovardi’n’ (wori’nlang’an jumi’sti’n’, paydalani’lg’an xi’zmyettin’) wo’zinye ta’n wo’zgyeshyeliklyeri ha’m si’patlari’ haqqi’nda tuti’ni’wshi’ni’n’ arnawli’ bilimgye iyye yemyesligi itimalli’g’i’ kwo’z qarasi’nan qarap shi’g’i’ladi’.
Natuwri’ ryeklama aqi’byetindye sati’p ali’ng’an twovar (wori’nlang’an jumi’s, paydalani’lg’an xi’zmyet) syebyepli tuti’ni’wshi’g’a kyeltirilgyen za’lyel islyep shi’g’ari’wshi’ (atqari’wshi’, sati’wshi’) ta’ryepinyen twoli’q kwo’lyemdye wo’tyeliwi tiyis.

8-statya. Tuti’ni’wshi’ni’n’ sawda ha’m xi’zmyet kwo’rsyetiwdin’ basqa tu’rlyeri salasi’nda sha’rtnama du’ziw ha’m sati’p ali’ni’p ati’rg’an twovar (wori’nlang’an jumi’s, paydalani’lg’an xi’zmyet) sapasi’n tyeksyeriwgye baylani’sli’ huqi’qi’.
Tuti’ni’wshi’, sha’rtnama du’ziw jwoli’ myenyen twovardi’ yerkin sati’p ali’w (jumi’stan, xi’zmyettyen yerkin paydalani’w) huqi’qi’na iyye bwoli’p, bul sha’rtnamag’a bwola sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’, atqari’wshi’) byelgili mug’dardag’i’ ha’m tiyisli sapadag’i’ twovardi’ tuti’ni’wshi’ni’n’ myenshiginye byeriwgye (jumi’sti’ wori’nlawg’a, xi’zmyet kwo’rsyetiwgye) minnyetlyenyedi, al tuti’ni’wshi’ sha’rtlyesilgyen puldi’ two’lyewgye minnyetlyenyedi.
Bahalari’ kwo’rsyetilip qwoyi’lg’an twovarlar ha’m twovarlar (jumi’slar, xi’zmyetlyer) haqqi’nda kyelip kwo’riwshilyerdin’ di’qqati’na usi’ni’latug’i’n mag’li’wmatlar tiyisli sha’rtnama du’ziw ushi’n usi’ni’s dyep tani’ladi’.
Ta’ryeplyer arasi’nda sha’rtnama du’zilip ati’rg’an zat, woni’n’ mug’dari’, bahasi’ ha’m basqa da a’hmiyyetli sha’rtlyeri haqqi’nda kyelisimgye yerisilgyen jag’dayda tuti’ni’wshi’ myenyen islyep shi’g’ari’wshi’ (atqari’wshi’, sati’wshi’) arasi’nda sha’rtnama du’zilgyen bwoli’p, sati’p ali’w-sati’wdi’ a’myelgye asi’ri’w waqti’nda wori’nlanatug’i’n sha’rtnama ni’zam hu’jjyetlyerindye byelgilyengyeninyen basqa jag’daylarda awi’zsha tu’rdye du’zilyedi.
Sati’p ali’w-sati’wdi’ a’myelgye asi’ri’wdan basqa waqi’tta (aldi’n ala byerilgyen buyi’rtpalar bwoyi’nsha, jwo’nyetiw sawdasi’nda ha’m basqa da jag’daylarda) wori’nlanatug’i’n sha’rtnama jazba tu’rdye dyezilyedi.
Tuti’ni’wshi’ sati’p ali’ng’an twovardi’n’ (wori’nlang’an jumi’sti’n’, paydalani’lg’an xi’zmyettin’) sapasi’n, twoli’qli’g’i’n, massasi’n ha’m bahasi’n tyeksyeriw haqi’qi’na iyye bwoladi’, al sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’, atqari’wshi’) qadag’alaw-wo’lshyew a’sbaplari’n, bahasi’ haqqi’nda hu’jjyetlyerdi byeriwgye, twovardi’ islyetip kwo’rsyetiwgye, wonnan qa’wipsiz ha’m duri’s paydalani’wdi’ u’yryetiwgye, za’ru’r bwolg’anda twovardi’ ekspyertizag’a jibyeriwgye minnyetli.

9-statya. Sati’p ali’w-sati’w sha’rtnamalari’ni’n’ ayi’ri’m tu’rlyeri haqqi’nda qa’dyelyer.
Sati’p ali’w-sati’w sha’rtnamasi’ni’n’ ayi’ri’m tu’rlyeri haqqi’nda qa’dyelyer, swonday-aq twovarlardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) ayi’ri’m tu’rlyerin sati’w qa’dyelyeri Wo’zbyekstan Ryespublikasi’ Hu’kimyeti ta’ryepinyen tasti’yi’qlanadi’.

10-statya. Twovarlar (jumi’slar, xi’zmyetlyer) ushi’n haqi’ two’lyew tu’ri ha’m ta’rtibi.
Twovarlar (jumi’slar, xi’zmyetlyer) ushi’n haqi’ two’lyew tu’ri ha’m ta’rtibi tuti’ni’wshi’ ha’m sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’, atqari’wshi’) arasi’ndag’i’ kyelisim bwoyi’nsha byelgilyenyedi. Kryeditkye twovarlar sati’w Wo’zbyekstan Ryespublikasi’ Hu’kimyeti ta’ryepinyen tasti’yi’qlanatug’i’n kryeditkye twovarlar sati’w qa’dyelyeri myenyen byelgilyenyetug’i’n ta’rtiptye a’myelgye asi’ri’ladi’.
Sati’p ali’w-sati’wdi’ a’myelgye asi’rg’anda tuti’ni’wshi’g’a kassa yamasa twovar chyeki byerilyedi. Twovardi’ kassa yamasa twovar chyekin byermyestyen sati’w qadag’an yetilyedi.

11-statya. Islyep shi’g’ari’wshi’ni’n’ (atqari’wshi’ni’n’) kyepillik minnyetlyemyelyeri.
Uzaq mu’ddyet paydalanatug’i’n twovarlardi’n’ barli’q tu’rlyerinye ha’m xi’zmyetlyergye islyep shi’g’ari’wshi’ (atqari’wshi’) kyepillik mu’ddyetin byelgilyewi tiyis. Kyepillik mu’ddyeti twovar tuti’ni’wshi’g’a sati’lg’an yamasa xi’zmyet kwo’rsyetilgyen ku’nnyen baslap yesaplanadi’. Yegyer twovar sati’lg’an ku’ndi ani’qlaw mu’mkinshiligi bwolmasa, bul mu’ddyet twovar islyep shi’g’ari’lg’an ku’nnyen baslap yesaplanadi’.
Islyep shi’g’ari’wshi’ (atqari’wshi’) kyepillik mu’ddyeti dawami’nda twovardi’n’ (xi’zmyettin’), swoni’n’ ishindye twoli’qti’ri’wshi’ buyi’mlardi’n’ nwormal islyewin (qwollani’li’wi’n, paydalani’wi’n) ta’miyinlyewgye minnyetli bwoladi’.
Twoli’qti’ri’wshi’ buyi’mlardi’n’ kyepillik mu’ddyetlyeri, yegyer ni’zam hu’jjyetlyerindye basqa byelgilyenbyegyen bwolsa, tiykarg’i’ buyi’mlardi’n’ kyepillik mu’ddyetinyen kyem bwolmawi’ tiyis.
Kyepillik mu’ddyeti twovardi’n’ (xi’zmyettin’) paspworti’nda yamasa twovardi’ sati’w yaki xi’zmyet kwo’rsyetiw waqti’nda twovar myenyen birliktye tuti’ni’wshi’g’a byerilyetug’i’n basqa hu’jjyettye kwo’rsyetilyedi.
Islyep shi’g’ari’wshi’ twovardan kyepillik mu’ddyeti ha’m xi’zmyet mu’ddyeti dawami’nda paydalani’w mu’mkinshiligin ta’miyinlyewgye, twovardi’n’ ryemwonti’n ha’m wog’an tyexnikali’q xi’zmyet kwo’rsyetiwin shwo’lkyemlyestiriwgye, twovardi’ islyep shi’g’ari’w mu’ddyeti dawami’nda ha’m wol wo’ndiristyen ali’ng’annan kyeyin xi’zmyet mu’ddyeti dawami’nda, bunday mu’ddyet bwolmag’an jag’dayda twovar wo’ndiristyen ali’ng’annan kyeyin won ji’l dawami’nda jyetkilikli kwo’lyemdye ha’m tu’rdye qwosi’msha bwo’lyeklyer islyep shi’g’ari’wg’a ja’nye sawda ha’m ryemwontlaw shwo’lkyemlyerinye jyetkyerip byeriwgye minnyetli.
Da’ri-da’rmaq, azi’q-awqat ha’m turmi’sli’q ximiya twovarlari’nda wolardi’n’ islyep shi’g’ari’lg’an sa’nyesi, jaramli’li’q mu’ddyeti ha’mdye wolardi’ saqlaw sha’rtlyeri kwo’rsyetilgyen bwoli’wi’ tiyis. Sati’wshi’larg’a islyep shi’g’ari’lg’an sa’nyesi ha’m jaramli’li’q mu’ddyeti kwo’rsyetilmyegyen yamasa jaramli’li’q mu’ddyeti wo’tkyen twovarlardi’ qabi’l yetiw ha’m ryealizaciya yetiw qadag’an yetilyedi.

12-statya. Tuti’ni’wshi’ni’n’ twovar (jumi’s, xi’zmyet) qa’wipsiz bwoli’wi’na talap qwoyi’w huqi’qi’.
Tuti’ni’wshi’ wo’zi sati’p alg’an twovar (wori’nlang’an jumi’s, paydalang’an xi’zmyet) sanitariyali’q-gigiyenali’q, swoni’n’ ishindye radiwolwogiyali’q, epidyemiyag’a qarsi’ talaplardi’ ha’m ha’ryekyet yetip turg’an basqa nwormalar ha’m qa’dyelyerdi saqlaw myenyen islyep shi’g’ari’lg’an yamasa wori’nlang’an bwoli’wi’na ja’nye woni’n’ wo’miri, dyen sawli’g’i’ qworshap turg’an wortali’q ushi’n qa’wipsiz bwoli’wi’na, swonday-aq woni’n’ mu’lkinye zi’yan kyeltirmyewinye kyepillik byeriliwin talap yetiw huqi’qi’na iyye bwoladi’.
Twovarlardi’n’ (jumi’slardi’n’, xi’zmyetlyerdin’) tuti’ni’wshi’lardi’n’ wo’miri, dyen sawli’g’i’, mu’lki ha’m qworshap turg’an wortali’q ushi’n qa’wipsiz bwoli’wi’na baylani’sli’ talaplar tiyisli ni’zam hu’jjyetlyeri myenyen byelgilyep qwoyi’ladi’.
Islyep shi’g’ari’wshi’ (atqari’wshi’) twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) xi’zmyet mu’ddyeti yamasa jaramli’li’q mu’ddyeti dawami’nda, yegyer bunday mu’ddyet byelgilyenbyegyen bwolsa twovar tuti’ni’wshi’g’a sati’lg’an (jumi’s wori’nlang’an, xi’zmyet kwo’rsyetilgyen) ku’nnyen baslap won ji’l dawami’nda woni’n’ qa’wipsiz bwoli’wi’n ta’miyinlyewgye minnyetli.
Tuti’ni’wshi’ni’n’ wo’miri, dyen sawli’g’i’, mu’lki ha’m dye qworshap turg’an wortali’q ushi’n qa’wip tuwdi’ratug’i’n twovar islyep shi’g’arg’ani’ (jumi’s wori’nlag’ani’, xi’zmyet kwo’rsyetkyeni) ushi’n ni’zam hu’jjyetlyerinye muwapi’q;
islyep shi’g’ari’wshi’ (atqari’wshi’);
nwormativlik hu’jjyetlyerdi tasti’yi’qlag’an uyi’m;
sa’ykyeslik syertifikati’n byergyen uyi’m;
dyen sawli’qti’ saqlaw, ta’biyatti’ qworg’aw, vyetyerinariya xi’zmyeti uyi’mlari’ yamasa qa’wipli twovardi’ (jumi’sti’, xi’zmyetti) islyep shgi’g’ari’wg’a yaki sati’wg’a ruxsat byergyen basqa uyi’mlar juwapkyer bwoladi’.
Twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) qa’wipsiz bwoli’wi’ ta’miyinlyenbyewi aqi’byetindye tuti’ni’wshi’ni’n’ wo’miri, dyen sawli’g’i’ yamasa mu’lkinye kyeltirilgyen zi’yan usi’ Ni’zamni’n’ 20-statyasi’na muwapi’q wo’tyeliwi tiyis bwoladi’.
Yegyer twovardan (jumi’stan, xi’zmyettyen) qa’wip-qa’tyersiz paydalani’w yamasa woni’ usi’lay yetip tasi’w ha’m saqlaw ushi’n arnawli’ qa’dyelyerdi saqlaw za’ru’r bwolsa, islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’) bunday qa’dyelyerdi islyep shi’g’ari’wg’a, sati’wshi’ (wori’nlawshi’) wolardi’ tuti’ni’wshi’lardi’n’ di’qqati’na jyetkyeriwgye minnyetli bwoladi’.
Yegyer twovardan paydalani’w, woni’ saqlaw, tasi’w yamasa utilizaciya yetiw, jumi’s (xi’zmyet) na’tiyjyelyeri tuti’ni’wshi’ni’n’ wo’mirinye, dyen sawli’g’i’na, mu’lkinye yaki qworshap turg’an wortali’qqa zi’yan kyeltirip ati’rg’an yaki zi’yan kyeltiriwi mu’mkin bwolsa, islyep shi’g’ari’wshi’ (atqari’wshi’, sati’wshi’) zi’yan kyeltirip ati’rg’an syebyeplyer saplasti’ri’lg’ang’a dyeyin twovar islyep shi’g’ari’wdi’ (wori’nlawdi’, sati’wdi’) da’rhal twoqtati’wg’a, wolardi’ sati’wdan ali’p taslawg’a ha’m tuti’ni’wshi’lardan qaytari’p ali’w sharalari’n kwo’riwgye minnyetli.
Zi’yan kyeltirip ati’rg’an syebyeplyerdi saplasti’ri’w mu’mkin bwolmag’an jag’dayda, islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’, sati’wshi’) bunday twovardi’ wo’ndiristyen ali’p taslawi’, jumi’sti’ wori’nlaw ha’m xi’zmyet kwo’rsyetiwdi twoqtati’wi’ sha’rt, bunda yemlyewgye, azi’q-awqatqa arnalg’an twovarlar ha’m turmi’sli’q ximiya twovarlari’n sati’wshi’ yamasa islyep shi’g’arwshi’ ta’ryepinyen utilizaciya yetiliwi sha’rt. Bul minnyetlyer sati’wshi’ yamasa islyep shi’g’ari’wshi’ (wori’nlawshi’) ta’ryepinyen wori’nlanbag’an jag’dayda, twovardi’ wo’ndiristyen ali’p taslaw, jumi’sti’ wori’nlaw ha’m xi’zmyet kwo’rsyetiwdi twoqtati’w, wolardi’ aylani’stan shi’g’ari’w ha’m tuti’ni’wshi’lardan qaytari’p ali’w twovardi’n’ (jumi’sti’n’, xi’zmyettin’) qa’wipsizligi ha’m sapasi’n qadag’alawdi’ a’myelgye asi’ri’wshi’ ma’mlyekyetlik basqari’w uyi’mlari’ni’n’ kwo’rsyetpyesinye muwapi’q a’myelgye asi’ri’ladi’.
Tuti’ni’wshi’ni’n’ wo’miri, dyen sawli’g’i’ ha’m mu’lki ja’nye qworshap turg’an wortali’q ushi’n qa’wipli bwolg’an twovar twoplari’n sati’wdan ali’p taslaw, jumi’slardi’ wori’nlawdi’ ha’m xi’zmyetlyer kwo’rsyetiwdi qadag’an yetiw ta’rtibi Wo’zbyekstan Ryespublikasi’ Hu’kimyeti ta’ryepinyen byelgilyenyedi.
Twovardi’ qaytari’p ali’w, jumi’slardi’ wori’nlawdi’ ha’m xi’zmyetlyerdi kwo’rsyetiwdi qadag’an yetiwgye baylani’sli’ tuti’ni’wshi’g’a kyeltirilgyen za’lyel islyep shi’g’ari’wshi’ (sati’wshi’) qa’wipli si’patlarg’a iyye bwolg’an twovardi’ qaytari’p ali’w bwoyi’nsha barli’q za’ru’r ilajlardi’ kwo’rgyen bwolsa, wol tuti’ni’wshi’ swol twovardan paydalani’wdi’ dawam yettirye byeriwinye baylani’sli’ kyeltirilgyen zi’yan ushi’n juwapkyershiliktyen azat yetilyedi.

13-statya. Tuti’ni’wshi’ni’n’ wog’an kyemshilikli twovar sati’lg’andag’i’ huqi’qlari’.
Tuti’ni’wshi’g’a kyemshiligi bar twovar sati’lg’an jag’dayda, yegyer bul sha’rtnama du’zgyendye ayti’p wo’tilmyegyen bwolsa, wo’zinin’ qa’lyewinye qaray two’myendyegilyerdyen birin talap yetiwgye haqi’li’, atap aytqanda:
twovardi’n’ usi’nday markali’ (mwodyelli, artikulli’) tiyisli sapadag’i’ twovarg’a almasti’ri’li’p byeriliwin;
twovardi’n’ sati’p ali’w bahasi’n tiyislisinshye qayta yesaplap, basqa marqali’ (mwodyelli, artikulli’) twovarg’a almasti’ri’li’p byeriliwin;
twovardi’n’ kyemshiliklyerinin’ biypul saplasti’ri’li’wi’n yamasa wo’zinin’ yaki u’shinshi bir ta’ryeptyen kyemshiliklyerdi du’zyetiwgye kyetkyen shi’g’i’nlari’n wo’tyeliwin;
kyemshiliklyergye sa’ykyes sati’p ali’w bahasi’ni’n’ kyemyeytiliwin, kwo’rilgyen za’lyeldin’ wo’tyeliwi myenyen sha’rtnamani’n’ biykarlani’wi’n talap yetiwgye haqi’li’.
Tuti’ni’wshi’ usi’ huqi’qlardi’ yegyer kyemshiliklyer:
twovardi’n’ kyepillik mu’ddyeti yamasa jaramli’li’q mu’ddyeti dawami’nda;
kyepillik mu’ddyeti yamasa jaramli’li’q mu’ddyeti byelgilyenbyegyen twovarlar bwoyi’nsha alti’ ay dawami’nda;
yegyer sha’rtnamada wonnan da uzaq mu’ddyetlyer na’zyerdye tuti’lmag’an bwolsa kwo’shpyes mu’lk tuti’ni’wshi’g’a byerilgyen ku’nnyen baslap yeki ji’l dawami’nda;
ma’wsimli twovarlar ushi’n Wo’zbyekstan Ryespublikasi’ Hu’kimyeti ta’ryepinyen byelgilyengyen mu’ddyet dawami’nda ani’qlang’an jag’dayda iskye asi’ri’wi’ mu’mkin.
Tuti’ni’wshi’ wo’zinye sati’lg’an twoplamlar, garniturlar, kwomplyekslyer ha’m kwomplyekslyerdin’ wo’z aldi’na quram bwo’lyegi bwolg’an ha’m wo’z aldi’na bahag’a iyye bwolg’an buyi’mlari’nda kyemshiliklyer bar yekyenligin ani’qlag’an jag’dayda tutas twoplam, garnitur, kwomplyekt ha’m kwomplyekskye baylani’sli’, swonday-aq wolardi’n’ kyemshiliklyeri bar wo’z aldi’na quram bwo’lyeklyerinye baylani’sli’ usi’ statyani’n’ birinshi bwo’limindye na’zyerdye tuti’lg’an talaplardi’ qwoyi’wg’a haqi’li’ bwoladi’.
Usi’ statyani’n’ birinshi bwo’limindye bayan yetilgyen talaplardi’ tuti’ni’wshi’ sati’wshi’g’a qwoyadi’.
Tuti’ni’wshi’ni’n’ talaplari’ wol kassa yamasa twovar chyegin, kyepillik mu’ddyeti byelgilyengyen twovarlar bwoyi’nsha tiyislisinshye ra’smiylyestirilgyen tyexnikali’q paspwort yamasa woni’n’ worni’n basi’wshi’ basqa hu’jjyetti kwo’rsyetkyen jag’dayda qarap shi’g’i’ladi’.
Tuti’ni’wshi’ tyexnikali’q paspwortti’ jwog’alti’p qwoyg’an jag’dayda, woni’ qayta tiklyew ni’zam hu’jjyetlyerinye muwapi’q a’myelgye asi’ri’ladi’.
Twovarda ani’qlang’an kyemshiliklyer islyep shi’g’ari’wshi’ ta’ryepinyen saplasti’ri’ladi’. Islyep shi’g’ari’wshi’ myenyen sati’wshi’ni’n’ wo’z-ara qatnasi’qlari’ sha’rtnama myenyen ta’rtipkye sali’nadi’.

14-statya. Kyemshiligi bar twovardi’ almasti’ri’p byeriw ta’rtibi.
Tuti’ni’wshi’ twovardi’n’ islyep shi’g’ari’li’wi’na, du’ziliwinye, qurami’na baylani’sli’ kyemshiliklyerdi ani’qlag’an jag’dayda sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’) woni’ da’l usi’nday markali’ (mwodyelli, artikulli’) twovarg’a jyeti ku’n mu’ddyet ishindye, twovar sapasi’n sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’) qwosi’msha tu’rdye tyeksyeriw za’ru’r bwolg’anda-tuti’ni’wshi’ talap qwoyg’an waqi’ttan baslap jigirma ku’n ishindye almasti’ri’p byeriwi sha’rt.
Da’l usi’nday markali’ (mwodyelli, artikulli’) twovar bwolmag’an jag’dayda, tuti’ni’wshi’ni’n’ almasti’ri’p byeriw haqqi’ndag’i’ talabi’ byelgilyengyen waqi’ttan baslap bir ay ishindye qandi’ri’li’wi’ tiyis. Shwo’l ha’m ali’s jyerlyerdye, twovarlar waqti’-waqti’ myenyen ali’p bari’latug’i’n jyerlyerdye tuti’ni’wshi’ni’n’ bunday talabi’ usi’ jyerlyergye na’wbyettyegi twovar jyetkyerip byeriw ushi’n kyetyetug’i’n mu’ddyet ishindye, lyekin yeki aydan kyeshiktirmyey qandi’ri’li’wi’ lazi’m.
Usi’ mu’ddyetlyerdin’ wo’tkyerip jibyerilgyen ha’r bir ku’ni ushi’n sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’) tuti’ni’wshi’g’a almasti’ri’lg’an twovardi’ byeriw myenyen bir waqi’tta twovar bahasi’ni’n’ bir prwocyenti mug’dari’nda nyeustwoyka (pyenya) two’lyeydi.
Tuti’ni’wshi’ni’n’ razi’li’g’i’ myenyen sati’wshi’, kyemshiligi bar twovardi’ basqa markali’ (mwodyelli, artikulli’) usi’nday twovarg’a almasti’ri’p byerip, sati’p ali’w bahasi’n tiyislisinshye qayta yesaplawi’ sha’rt.

15-statya. Twovar kyemshiliklyerin tyegin saplasti’ri’w ta’rtibi.
Twovarda kyepillik mu’ddyetindye tabi’lg’an kyemshiliklyerdi sati’wshi’ tuti’ni’wshi’ ta’ryepinyen tiyisli talap qwoyg’an waqi’ttan baslap jigirma ku’n ishindye, islyep shi’g’ari’wshi’ bwolsa, won ku’n ishindye tyegin saplasti’ri’wi’ tiyis.
Tuti’ni’wshi’ kyepillik mu’ddyeti tamam bwolg’annan swon’ twovardi’n’ kyemshiliklyerin tyegin saplasti’ri’w haqqi’nda islyep shi’g’ari’wshi’g’a talap qwoyi’wg’a haqi’li’. Bunday talap, yegyer twovardag’i’ ani’qlang’an kyemshiliklyer islyep shi’g’ari’wshi’ni’n’ ayi’bi’ myenyen jwol qwoyi’lg’ani’ ani’qlang’an bwolsa, byelgilyengyen xi’zmyet mu’ddyeti ishindye, yegyer xi’zmyet mu’ddyeti byelgilyenbyegyen bwolsa, won ji’l dawami’nda qwoyi’li’wi’ mu’mkin.
Uzaq mu’ddyet dawami’nda paydalani’latug’i’n twovardi’ ryemwontlawg’a kyetyetug’i’n waqi’tta paydalani’p turi’w ushi’n tuti’ni’wshi’ni’n’ talabi’na bwola kyemshiligi bar twovar qaytari’p byerilgyennyen kyeyin u’sh ku’n ishindye wog’an da’l usi’nday markali’ (mwodyelli, artikulli’) twovar byerip turi’ladi’ (sati’wshi’ni’n’ yesabi’nan woni’n’ wo’zi yamasa wa’kili jyetkyerip byeryedi). Buni’n’ ushi’n islyep shi’g’ari’wshi’ sati’wshi’ myenyen birliktye sha’rtnama tiykari’nda twovarlardi’n’ almasi’w fwondi’n na’zyerdye tuti’wi’ sha’rt.
Usi’ talaplar tiyisli yemyes bwolg’an uzaq mu’ddyet dawami’nda paydalani’latug’i’n twovarlar dizimin Wo’zbyekstan Ryespublikasi’ Hu’kimyeti byelgilyeydi.
Twovardag’i’ kyemshiliklyerdi saplasti’ri’w bwoyi’nsha talap qwoyi’lg’an jag’dayda, wonnan paydalani’wdi’n’ kyepillik mu’ddyeti tuti’ni’wshi’ni’n’ twovardan paydalana almag’an da’wirgye tyen’ mu’ddyetkye uzayti’ladi’. Usi’ mu’ddyet tuti’ni’wshi’ ta’ryepinyen kyemshiliklyerdi saplasti’ri’w talabi’ myenyen mura’jat yetkyen ku’nnyen baslap yesaplana baslaydi’.
Sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’) tuti’ni’wshi’ni’n’ ryemwontqa kyetyetug’i’n waqi’tqa paydalani’w ushi’n usi’nday twovardi’ byerip turi’w haqqi’ndag’i’ talabi’n wori’nlaw kyeshiktirilgyen ha’r bir ku’n ushi’n, swonday-aq kyemshiliklyerdi saplasti’ri’wdi’n’ sha’rtnamadan kyelip shi’g’atug’i’n mu’ddyetlyerinyen arti’q kyeshiktirilgyen ha’r bir ku’n ushi’n twovardi’n’ bahasi’ni’n’ bir prwocyent mug’dari’nda tuti’ni’wshi’g’a nyeustwoyka (pyenya) two’lyeydi.

16-statya. Tuti’ni’wshi’ni’n’ kyemshiligi bar twovardi’n’ sati’p ali’w bahasi’n kyemshilikkye qaray mu’na’sip tu’rdye kyemyeytirip yamasa sha’rtnamani’ biykarlawdi’ talap yetiw huqi’qi’.
Yegyer sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’) tuti’ni’wshi’ni’n’ twovardi’ almasti’ri’p byeriw yamasa wondag’i’ kyemshiliklyerdi saplasti’ri’w haqqi’ndag’i’ talaplari’n wori’nlamag’an bwolsa, tuti’ni’wshi’ twovardi’n’ sati’p ali’w bahasi’n kyemshilikkye qaray kyemyeytiwdi yamasa sha’rtnamani’ biykarlap, kyeltirilgyen za’lyel ha’m mworalli’q zi’yandi’ usi’ Ni’zamni’n’ 20 ha’m 22-statyalari’na muwapi’q qaplawdi’ talap yetiwgye haqi’li’.

17-statya. Tuti’ni’wshi’g’a kyemshiligi bar twovar sati’lg’an jag’dayda woni’n’ myenyen yesaplasi’w.
Kyemshiligi bar twovar da’l usi’nday markali’ (mwodyelli, artikulli’) twovarg’a almasti’ri’p byerilgyen waqi’tta twovardi’n’ bahasi’ wo’zgyergyen bwolsa, qayta yesaplasi’w ju’rgizilmyeydi.
Kyemshiligi bar twovar basqa markali’ (mwodyelli, artikulli’) twovarg’a almasti’ri’p byerilip ati’rg’anda, yegyer almasti’ri’li’wi’ kyeryek bwolg’an twovardi’n’ bahasi’ woni’n’ worni’na byerilip ati’rg’an twovardi’n’ bahasi’nan kyem bwolsa, paydalani’wshi’ bahalardag’i’ pari’qti’ qwosi’msha tu’rdye two’lyewi tiyis, al twovardi’n’ bahasi’nan jwoqari’ bwolsa, paydalani’wshi’g’a bahalardi’n’ parqi’ qaytari’ladi’. Bunday yesaplasi’w waqti’nda almasti’ri’li’wi’ kyeryek bwolg’an twovardi’n’ bahasi’ kwo’tyerilgyendye, woni’n’ talap qwoyi’lg’an waqi’ttag’i’ bahasi’, al bahasi’ kyemyeygyen jag’dayda bwolsa sati’p ali’ng’an waqi’ttag’i’ bahasi’na qarap a’myelgye asi’ri’ladi’.
Twovar tuti’ni’wshi’larg’a kryeditkye sati’lg’an bwolsa, sha’rtnama biykarlang’an jag’dayda, aqsha twovar qaytari’p byerilip ati’rg’an waqi’tqa dyeyin wo’tyelgyen kryedit mug’dari’nda qaytari’p byerilyedi, swonday-aq kryedit byerilgyen haqi’ two’lyenyedi.
Kwo’lyemi u’lkyen yamasa salmag’i’ byes kilwogrammnan zi’yat twovardi’ ryemwontlaw, bahasi’n tu’siriw, almasti’ri’w ushi’n jyetkyeriw ha’m tuti’ni’wshi’g’a qaytari’p jyetkyerip byeriw sati’wshi’ni’n’ (islyep shi’g’ari’wshi’ni’n’) ku’shi myenyen ha’m woni’n’ yesabi’nan a’myelgye asi’ri’ladi’. Usi’ minnyetlyemye wori’nlanbag’an jag’dayda twovardi’ jyetkyeriw ha’m qaytari’p ali’p kyeliw tuti’ni’wshi’ ta’ryepinyen a’myelgye asi’ri’li’wi’ mu’mkin. Bul jag’dayda tuti’ni’wshi’ni’n’ twovardi’ jyetkyeriw ha’m qaytari’p ali’p kyetiw myenyen baylani’sli’ shi’g’i’nlardi’ sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’) qaplawi’ sha’rt.

18-statya. Tuti’ni’wshi’ni’n’ tiyisli sapadag’i’ twovardi’ almasti’ri’p ali’w huqi’qi’.
Tuti’ni’wshi’ tiyisli sapadag’i’ azi’q-awqatli’q yemyes twovardi’ sati’p alg’an ku’nnyen baslap won ku’n ishindye usi’ twovar sati’p ali’ng’an wori’ndag’i’ sati’wshi’dan woni’ da’l usi’nday twovarg’a almasti’ri’p ali’wg’a, bunday twovar sati’wda bwolmasa, puli’n qaytari’p ali’wg’a haqi’li’.
Almasti’ri’p ali’w ta’rtibi ha’m almasti’ri’p byerilmyeytug’i’n twovarlar dizimi Wo’zbyekstan Ryespublikasi’ Hu’kimyeti tasti’yi’qlaytug’i’n qag’i’ydalar myenyen byelgilyenyedi.

19-statya. Jumi’sti’ wori’nlaw, xi’zmyet kwo’rsyetiw haqqi’ndag’i’ sha’rtnama sha’rtlyeri buzi’lg’an jag’dayda tuti’ni’wshi’ni’n’ huqi’qlari’.
Atqari’wshi’ ayi’ri’m tu’rdyegi jumi’slardi’ wori’nlaw (xi’zmyetlyer kwo’rsyetiw) qa’dyelyerinye yamasa sha’rtnamada byelgilyengyen mu’ddyettye, kwo’lyemdye ha’m sapada jumi’sti’ wori’nlawi’ (xi’zmyet kwo’rsyetiwi) sha’rt.
Jumi’sti’ wori’nlaw (xi’zmyet kwo’rsyetiw) mu’ddyeti jumi’s wori’nlani’wi’ (xi’zmyet kwo’rsyetiliwi) sha’rt bwolg’an sa’nyegye (da’wirgye) qarap byelgilyeniwi mu’mkin. Yegyer jumi’s wori’nlaw, xi’zmyet kwo’rsyetiw sha’rtnamani’n’ ha’ryekyet yetiwi mu’ddyeti dawami’nda bwo’lip-bwo’lip wori’nlanatug’i’n bwolsa (waqi’tli’ baspa swo’zdi jyetkyerip byeriw, tyexnikali’q xi’zmyet kwo’rsyetiw ha’m basqalar), jumi’sti’ wori’nlawdi’n’ (xi’zmyet kwo’rsyetiwdin’) basqi’shpa-basqi’sh mu’ddyetlyeri (da’wirlyeri) na’zyerdye tuti’li’wi’ kyeryek.
Yegyer, wori’nlawshi’ sha’rtnamani’ wori’nlawg’a wo’z waqti’nda kirispyesye yamasa sha’rtnamani’n’ byelgilyengyen mu’ddyettye wori’nlanbawi’ ani’q bwoli’p qalsa, tuti’ni’wshi’ jumi’sti’ wori’nlaw, xi’zmyet kwo’rsyetiw haqqi’ndag’i’ sha’rtnamadan bas tarti’wg’a ha’m tiygizilgyen za’lyeldin’ qaplani’wi’n talap yetiwgye haqi’li’.
Yegyer wori’nlawshi’ sha’rtnama sha’rtlyerin jumi’s (xi’zmyet) jag’dayi’n two’myenlyestirip, aytarli’qtay buzg’an bwolsa, yamasa jumi’sta (xi’zmyettye) basqa iri kyemshiliklyergye jwol qwoyg’an bwolsa, tuti’ni’wshi’ wo’z qa’lyewinye qaray kyemshiliklyerdin’ biypul saplasti’ri’li’wi’n, wori’nlang’an jumi’sti’n’ (kwo’rsyetilgyen xi’zmyettin’) bahasi’ kyemshiliklyergye qaray tiyislisinshye kyemyeytiriliwin, da’l usi’nday sapadag’i’ usi’ tu’rdyegi matyerialdan basqa buyi’m biypul tayarlap byeriliwin yamasa jumi’sti’n’ qaytadan wori’nlani’wi’n yaki sha’rtnama biykarlani’p, kwo’rilgyen za’lyel qaplani’wi’n talap yetiwgye haqi’li’.
Tuti’ni’wshi’ usi’ statyani’n’ two’rtinshi bwo’limindye kwo’rsyetilgyen huqi’qlardi’:
jumi’sti’ (xi’zmyetti) qabi’l yetip ali’w waqti’nda yamasa woni’n’ wori’nlani’wi’ bari’si’nda kyemshiliklyer ani’qlang’an jag’dayda;
kyepillik mu’ddyeti dawami’nda, kyepillik mu’ddyeti bwolmag’an jag’dayda bwolsa jumi’s (xi’zmyet) qabi’l yetip ali’ng’an ku’nnyen baslap alti’ ay dawami’nda;
quri’li’s yamasa basqa kwo’shpyes mu’lktye kyemshiliklyer ani’qlang’an ku’nnyen baslap yeki ji’l dawami’nda a’myelgye asi’ri’wi’ mu’mkin.
Jumi’sti’ wori’nlaw (xi’zmyet kwo’rsyetiw) bari’si’nda ani’qlang’an kyemshiliklyerdi saplasti’ri’w mu’ddyetlyeri sha’rtnamada byelgilyep qwoyi’ladi’. Wori’nlang’an jumi’stag’i’ (kwo’rsyetilgyen xi’zmyettyegi) kyemshiliklyer, yegyer sha’rtnamada wonnan qi’sqaraq mu’ddyet byelgilyenbyegyen bwolsa, tuti’ni’wshi’ talap qi’lg’an ku’nnyen baslap jigirma ku’n ishindye wori’nlawshi’ ta’ryepinyen saplasti’ri’li’wi’ tiyis. Kyemshiliklyer byelgilyengyen mu’ddyettye saplasti’ri’lmag’an, swonday-aq jumi’sti’ wori’nlawdi’ (xi’zmyet kwo’rsyetiwdi) baslaw ha’m tamamlaw kyeshiktirilgyen jag’dayda atqari’wshi’ tuti’ni’wshi’g’a ha’r bir kyeshiktirilgyen ku’n, saat (yegyer mu’ddyet saat pyenyen byelgilyengyen bwolsa) ushi’n (jumi’sti’n’ , xi’zmyettin’) bahasi’ni’n’ yamasa buyi’rtpa bahasi’ni’n’ (yegyer woni’n’ bahasi’ wo’z aldi’na byelgilyenbyegyen bwolsa) bir prwocyenti mug’dari’nda nyeustwoyka (pyenya) two’lyeydi.
Tuti’ni’wshi’ wo’ndirip alg’an nyeustwoyka (pyenya) mug’dari’ jumi’sti’ wori’nlaw (xi’zmyet kwo’rsyetiw)din’ ayi’ri’m tu’rinin’ bahasi’nan yamasa buyi’rtpani’n’ uli’wma bahasi’nan zi’yat bwoli’wi’ mu’mkin yemyes.
Wori’nlang’an jumi’stag’i’ kyemshiliklyerdi saplasti’ri’w kyeshiktirilgyenligi ushi’n wori’nlawshi’ two’lyegyen nyeustwoyka (pyenya) qaplani’wi’ tiyis bwolg’an za’lyel yesabi’na kirmyeydi.
Atqari’wshi’ni’n’ minnyetlyemyeni uli’wma yamasa tiyisli da’ryejyedye wori’nlamag’ani’ ushi’n nyeustwoyka (pyenya) two’lyewi ha’m za’lyeldi qaplawi’ woni’ minnyetlyemyeni nyegizgi tu’rindye wori’nlawdan azat yetpyeydi.
Tuti’ni’wshi’dan qabi’l yetip ali’ng’an zat (matyerial) jwog’alg’an, istyen shi’qqan yamasa zaya bwolg’an jag’dayda yamasa wog’an tuti’ni’wshi’ni’n’ matyeriali’nan paydalani’p wori’nlang’an jumi’sta u’lkyen kyemshiliklyer bwolsa yamasa wol naduri’s wori’nlang’an jag’dayda wori’nlawshi’ tuti’ni’wshi’g’a da’l usas sapadag’i’ zatti’ qaytari’wi’ (wo’zinin’ da’l usas sapadag’i’ matyerialdan jumi’sti’ wori’nlawi’ yamasa xi’zmyet kwo’rsyetiwi), buni’n’ ilaji’ bwolmag’an jag’dayda zatti’n’ (matyerialdi’n’) talap qwoyi’lg’an waqi’ttag’i’ bahasi’n yeki yesye yetip two’lyewi sha’rt.
Wori’nlawshi’ ta’ryepinyen jumi’slardi’ wori’nlaw ha’m xi’zmyetlyer kwo’rsyetiw ushi’n qabi’llani’p ati’rg’an zatti’n’ (matyerialdi’n’) bahasi’ sha’rtnama du’ziw waqti’nda ta’ryeplyerdin’ kyelisiwinye muwapi’q byelgilyenyedi.
Jumi’sta (xi’zmyettye) iri kyemshiliklyer bwolg’an jag’dayda yamasa sha’rtnama talaplari’ turpayi’ buzi’lg’anda, swonday-aq zat (matyerial) jwog’alg’an, istyen shi’qqan, zaya bwolg’an jag’dayda tuti’ni’wshi’ myenyen yesaplasi’w, jumi’sti’n’ (xi’zmyettin’) yamasa matyerialdi’n’ sha’rtnamani’ biykarlaw waqti’ndag’i’ kwo’tyerilgyen bahasi’ yesapqa ali’ni’p iskye asi’ri’ladi’.
Sapasi’z wori’nlang’an jumi’s (kwo’rsyetilgyen xi’zmyet) syebyepli tuti’ni’wshi’g’a kwo’rsyetilgyen za’lyel ushi’n wori’nlawshi’ usi’ Ni’zamni’n’ 20, 22, 27, 29-statyalari’na muwapi’q juwapkyer bwoladi’.
Jumi’slardi’ wori’nlaw ha’m xi’zmyetlyer kwo’rsyetiw haqqi’nda du’zilgyen sha’rtnamalar bwoyi’nsha tuti’ni’wshi’lar myenyen wori’nlawshi’ arasi’ndag’i’ qatnasi’qlardi’n’ wo’z tiykari’ bwoyi’nsha usi’ statyag’a duri’s kyelmyeytug’i’n wo’zgyeshyeliklyeri, swonday-aq sha’rtnamalardi’n’ uli’wma yamasa tiyisli da’ryejyedye wori’nlanbag’anli’g’i’ syebyepli kyelip shi’g’atug’i’n aqi’byetlyer, bunday sha’rtnamalardi’n’ ayi’ri’m tu’rlyeri haqqi’nda ni’zam hu’jjyetlyerindye byelgilyep qwoyi’latug’i’n qag’i’ydalar myenyen ani’qlanadi’.

20-statya. Twovardi’n’ (jumi’s, xi’zmyettin’) kyemshiligi syebyepli kyeltirilgyen za’lyel ushi’n mu’lklik juwapkyershilik.
Twovardi’n’ (jumi’s, xi’zmyettin’) du’ziliwinye, islyep shi’g’ari’li’wi’na, qurami’na baylani’sli’ bwolg’an ha’m basqa da kyemshiliklyeri, swonday-aq tuti’ni’wshi’ni’n’ wo’miri, dyen-sawli’g’i’ yamasa mu’lkinin’ qa’wipsizligin ta’miyin yetye almaytug’i’n matyeriallar, u’skyenyelyer, a’sbaplar yamasa basqa qurallar qwollani’li’wi’ aqi’byetindye tuti’ni’wshi’ni’n’ wo’mirinye, dyen-sawli’g’i’na yamasa mu’lkinye tiygizilgyen za’lyel sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’, wori’nlawshi’) ta’ryepinyenqaplani’wi’ tiyis.
Sati’wshi’ (islyep shi’g’ari’wshi’, wori’nlawshi’) myenyen sha’rtnama qatnasi’qlari’na kirgyen kirmyegyeninyen biyg’a’ryez ha’r qanday tuti’ni’wshi’ twovardi’n’ (jumi’s, xi’zmyettin’) kyemshi

Ko'rip shi'g'i'ldi': 2253

Betler